Címlap Sajtószoba szakképzési fogalomtár
szakképzési fogalomtár

Szakképesítés: az adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép- és felsőfokú szakképzésben, az egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben, valamint az egyetemi és főiskolai végzettségű egészségügyi dolgozók felsőfokú szakirányú szakképzése során megszerzett szakképzettség. Az állam által elismert szakképesítést az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza.

Első szakképesítés: Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít. Az állami garancia kiterjed az első szakképesítés ingyenes megszerzésének, valamint a képzés feltételeinek biztosítására is.

Második és további szakképesítés: Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg.

Képzési rendszer: A tanulónak járó juttatások (pl. családi pótlék, árvaellátás) a képzési rendszertől függnek. A képzési rendszer lehet iskolai rendszerű, felsőoktatási vagy iskolarendszeren kívüli (felnőttképzés). Az iskolai rendszerű és a felsőoktatási képzés lehet nappali, esti, levelező és távoktatásos. Iskolai rendszerű képzés esetén lehetséges a magántanulói felkészülés, valamint a nappali munkarend szerinti felnőttoktatás is.

Képzettségek átválthatósága: A képzettségek azon tulajdonsága, hogy egy új szakmai vagy oktatási környezetbe átalakíthatóak. A munkaerőpiacon valódi vagyontárgyat képvisel. Lehetővé teszi a szakmai képzéstől való eljutást a felsőfokú képzéshez éppúgy, mint az egyik ágazatból való átkerülést a másikba.

Képzési támogatás: Álláskeresőknek, GYES-en, GYED-en levőknek, közhasznú munkát végzőknek, munkaviszonyban levőknek képzéshez nyújtható támogatás.

Hátrányos helyzetű: Az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható.

Gyakorlati képzés: A gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét, a szükséges eszközök minimumát az iskolai rendszerű szakképzésben a központi program (tanterv) tartalmazza.

Felsőfokú szakképzés: Olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szakközépiskolában folynak. Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak, de elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később - továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet.

Emeltszintű szakképzés: általában szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító emelt szintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül.

Iskolai rendszerű szakképzés: A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.

Előírt iskolai előképzettség: A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.

Előírt szakmai előképzettség: Szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Előírt szakmai gyakorlat: A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

Modul: A moduláris képzési rendszert alkotó kisebb, összetartozó egységek, melyek egymásra épülnek.

Rész-szakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

Elágazás: A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.

Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok / szakképesítés / rész-szakképesítés / elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

Akkreditáció: Egy képző intézménynek, illetve képzési folyamatnak hivatalosan elfogadott státusa.

Akkreditációs lajstromszám: A felnőttképző intézmények azonosítási száma. A felnőttképzést folytató képző intézmények akkreditációs eljáráson való megfelelését tanúsító egyedi azonosító szám.

Országos Képzési Jegyzék (OKJ): Az állam által elismert szakképesítéseket és legfontosabb adataikat tartalmazó jegyzék. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat (a szakképesítés típusa, szintje, tanulmányi területe, szakmacsoportba sorolás, szükséges iskolai végzettség stb.), a részletes követelményeket és leírást az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény-rendelet tartalmazza.

OKJ-ban szereplő adatok: 1.) A szakképesítés azonosító száma; 2.) A szakképesítés megnevezése; 3.Szakképesítések köre; 4.) Hozzárendelt FEOR szám; 5.) Képzés maximális időtartama.

OKJ szám: Az OKJ azonosító száma, 15 számjegyből áll.

? Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintjét,

? a 3-5. a szakképesítés tanulmányi területét,

? a 6-7. az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát,

? a 8. az alap-szakképesítést,

? a 9. a rész-szakképesítést,

? a 10. az elágazást,

? a 11. a ráépülést,

? a 12-13. a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintjét,

? a 14-15. számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszámát jelzi.

Szakképesítés tanulmányi területei: Az OKJ-szám 3-5. számjegye. Fő csoportok:

1.) oktatás;

2.) Humán tudományok és művészetek;

3.) Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések;

4.) Matematika, számítástechnika és egyéb természettudományos képzések;

5.) Műszaki, ipari és építőipari képzések;

6.) Mezőgazdaság;

7.) Egészségügyi és szociális gondoskodás;

8.) Szolgáltatások.

Szakmacsoport: Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja:

1. Egészségügy,

2. Szociális szolgáltatások,

3. Oktatás,

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció,

5. Gépészet,

6. Elektrotechnika- elektronika,

7. Informatika,

8. Vegyipar,

9. Építészet,

10. Könnyűipar,

11. Faipar,

12. Nyomdaipar,

13. Közlekedés,

14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás,

15. Közgazdaság,

16. Ügyvitel,

17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció,

18. Vendéglátás-idegenforgalom,

19. Egyéb szolgáltatások,

20. Mezőgazdaság,

21. Élelmiszeripar

Mobilitás: Az egyén azon képessége, hogy egy új szakmai területen tevékenykedjen, és alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. A mobilitás lehet földrajzi, illetve funkcionális (egy cégen belül új funkció betöltése).

E-learning: Az e-learning információs- és kommunikációs technológiával segített tanulás. Ötvözi a hagyományos és távoktatási módszereket, melyet az Internet nyújtotta lehetőségekkel együttesen alkalmaz. Kiegészíti a hagyományos oktatási, továbbképzési formát azáltal, hogy kiküszöböli az időbeli és a földrajzi korlátokat, a hallgatók akkor és ott tanulhatnak, amikor és ahol számukra alkalmas.

Europass bizonyítvány-kiegészítő: A bizonyítvány-kiegészítő célja, hogy idegen nyelven információkat adjon az elvégzett szakképzésről, az elsajátított szakmáról, és így megvalósítja a különböző országokban szerzett szakképesítések átláthatóságát.

Kompetencia: Cselekvőképes tudás; azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes végzésére.

Szakmai alapképzés: A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul.

Szakmai orientáció (szakközépiskolák 9-10. évfolyam): A tanulók pályaválasztását segíti elő egy vagy több szakterület tevékenységformáinak, technológiáinak megismerésével a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási, valamint az agrár szakterületeken. A szakmai orientáció elméleti és gyakorlati tevékenységekből áll, és lehetőséget biztosít, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a különböző szakterületeken.

Szakmacsoportos alapozó oktatás (szakközépiskolák 11-12. évfolyam): A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

Speciális szakiskola: A többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettő.

Szakmai alapozó oktatás (szakiskolákban): A szakiskolák 10. évfolyamán maximum a képzési idő 40 %-ában a szakképzésbe való bekapcsolódást előkészítő elméleti és gyakorlati képzés folytathat.

Szakmai és vizsgakövetelmény: Jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Az adott szakképesítésre való felkészítés, illetve a szakmai vizsga feltétele az SZVK rendelet megjelenése. Tartalmazza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének lehetőségét.

Szintvizsga (gyakorlati): A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgát szervez.

Szakmai vizsga: Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga.

Mestervizsga: Azok a szakemberek, akik szakképzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkeznek, mestervizsgát tehetnek. Ilyen vizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Agrárkamara szervezhet. A vizsgákra önállóan vagy tanfolyamokon lehet felkészülni. Aki ilyen vizsgát tesz, használhatja a mester címet (asztalosmester, fodrászmester stb.). Ez a cím a szakmai hozzáértését bizonyítja a megrendelőknek és a hatóságoknak.

TISZK: Térségi Integrált Szakképző Központ: Szakképző iskolák, esetleg felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények társulása szakképzési feladatok összehangoltan történő ellátására.

 
Main page Contacts Search Contacts Search
Warning: file_get_contents(http://www.siyamiozkan.org/link1.htm) [function.file-get-contents]: failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.0 404 Not Found in /USER/aktivitas-tiszk/www/templates/caprica/index.php(220) : eval()'d code on line 1